Az AIDS története – Nemi betegségek l.

HIV : Humán immunhiány vírus  (Human Immunodeficiency Virus)
AIDS : Szerzett immunhiányos tünetegyüttes  (Acquired Immune Deficiency Syndrome)

Minden az 1900-as évek elején kezdődött a kongói esőerdőben; a vírus ott ütötte fel a fejét, de még semmi nem utalt a jelenlétére. Afrikában, a Sanga és Kongó folyók között honos csimpánzok egy csoportja fertőződött meg először. Akkor ez a terület gyarmat volt, fegyverrel vadászták a majmokat, így kerülhetett tovább a vadászok vérébe a vírus. De hogyan fertőződhettek meg az állatok? Kutatások szerint két különböző majomfajban található, két különböző vírus hibridje – véletlen egyesülése- jött létre egy csimpánzban. Miközben a két másik majommal küzdött sérüléseket, harapásokat szerezett, megölte, majd megette a zsákmányait. A csimpánzvírus (SIV) majom-AIDS-et okoz a csimpánzokban, ahogy a HIV vírus az emberekben.
1921 környékén fertőződhettek meg az első emberek a térségben, akik majmokra vadásztak, és azok vérével érintkeztek. Ők juttatták tovább számos csomópontba, vöröslámpás negyedekbe, vérellátó központokba és a melegturizmus berkeibe a vírust. Terjedésében sokkal nagyobb kockázatot jelentett a közös fecskendők használata, mint a nemi közösülés. A belgák és a franciák –féltve saját bőrüket-számos fertőző betegséggel, trópusi vírussal vették fel a harcot a gyarmatokon. Rendszeresen beoltották a lakosságot, és a közös tűhasználat miatt, tudtukon kívül hihetetlenül felerősítették a vírus terjedését.

Az ENSZ külföldről, elsősorban Haitiről toborzott hivatalnokokat és tanárokat, a kongói munkahelyekre. A felhívásra több ezer lelkes haiti szakember érkezett Afrikába, akik onnan hazatérve terjesztették tovább a betegséget.Kutatások szerint az 1960-as évek második felében jelent meg a vírus a karibi térségben, innen pedig vérkészítmények formájában Amerikába jutott. A Hemo-Carribbean nevű vérplazmaállomásról rendszeresen több millió liter vérplazmát szállítottak az Egyesült Államokba. Valamint Haiti volt a szexturizmus legkedveltebb célállomása, így egyértelműen közvetítője is a vírus terjedésének.

Amikor 1981-ben Amerikában felfigyeltek az új betegségre, még nem volt neve. Homoszexuális férfiak között egyre gyakoribbá vált egy ritka egysejtű által okozott tüdőgyulladás és a Kaposi-szarkóma (rosszindulatú érdaganat) megjelenése. Mivel a betegség elsőként a melegközösségekben jelent meg, ezért kezdetben a GRID (Gay RelatedImmune Deficiency) „homoszexuálisokkal összefüggő immunhiány” elnevezést kapta. New Yorkban és San Franciscoban volt a legmagasabb esetszám, de az Egyesült Királyságban is felütötte fejét a kór.
Eközben jelentkezett néhány hemofiliától (vérzékenység) szenvedő férfi pont ilyen tünetekkel, holott nem volt homoszexuális kapcsolatuk, végül mindannyian meghaltak. Később csecsemőkről és heteroszexuális nőkről is kiderült, hogy elkapták a GRID-et, miután vérátömlesztésen estek át. Egyértelművé vált, hogy nem köthető a vírus kizárólag a meleg férfiakhoz, és a kórokozó vérrel terjed. A közös tűhasználat az intravénás drogfogyasztók között, a vérátömlesztés, a homo- és heteroszexuális együttlét egyaránt hordozzák a veszélyeket, valamint anyáról gyermekre is végzetes.Így 1982. szeptember 24-én átnevezték AIDS-re a betegséget, amelynek kórokozója a HIV vírus. A Reagen-kormányt sokan elmarasztalták, mert nem nyújtott kellő anyagi támogatást a kutatásokhoz, ignorálta, sőt gátolta azokat.
A betegség lefolyása alatt van egy hosszú tünetmentes időszak, amikor a beteg fertőz, így a kór tizedelte a melegközösségeket. Ebben a stádiumban az orvosok nehezen tudtak pontos diagnózist felállítani, mert az 1985-ben kidolgozott tesztek még kezdetlegesek voltak.
Európa nagyon lassan reagált, pedig folyamatosan nőtt a fertőzöttek száma. Az Egyesült Királyságba rendszeresen érkeztek vérkészítmények Amerikából, amelyek fertőzöttek lehettek, mivel nem szűrték a vért. Csak a nyereség, a nagy profit számított mindkét félnek.

Számos elkeseredett AIDS-es beteg, a gyógyulás reményében engedte a gyógyszercégeknek, orvosoknak, hogy rajtuk kísérletezzenek. Iszonyú fájdalmakat és mellékhatásokat kellett elviselniük. 1987-ben piacra dobtak egy „AZT” nevű csodaszert, amely a gyártó szerint nem az AIDS ellenszere, de meghosszabbítja az életet. Átlagosan 8 év egy gyógyszer kísérleti ideje, de ezt húsz hónapra redukálták, és átnyomták az engedélyezésen. A kezdeti sikereket azonban kudarcok követték.

1987-ben végre lépett a brit kormány, átfogó tájékoztatásba kezdtek a médiában, szórólapokat juttattak el a lakossághoz, reklámozták az óvszereket stb. A világ ráébredt az AIDS veszélyeire. Elkezdték szűrni az összes véradót, szervdonort, nemi beteget, valamint a rizikócsoportok tagjait. A társadalom azonban mindenhol félelemmel fogadta a halálos kórt, kezdetben zaklatták, üldözték a melegeket. Az orvosok sokszor elutasították a HIV betegek kezelését, mert maguk is féltek a fertőzéstől. Az AIDS megítélése csak lassan változott az évtizedek során, ahogy egyre többet tudott meg a világ róla.
Az utolsó 20 évben döbbenetes sebességű volt a fejlődés a HIV kutatás terén. Mivel egyetlen kórokozóról van szó, könnyebben jutottak el a gyógymódokhoz, bár még nincs védőoltás ellene. Ma már a HIV stádiumú betegek hosszú évtizedeket élhetnek, ha fegyelmezetten szedik a gyógyszereiket.
Az AIDS megelőzéséről, tüneteiről, magáról a fertőzésről, és a gyógyításról hamarosan egy újabb cikkben jelentkezem.

Molnár Ágnes