Első hónapunk Pannával – 2019. október

Legutóbbi cikkünkben leírtuk szüléstörténetünket, melyet az első hármasban töltött hónapunkkal folytatunk. 🙂

Vasárnap indult be a szülés október 6-án és október 10-én mentünk haza a kórházból. Tudom, hogy sokan nem szeretnek bent lenni a kórházban és alig várják, hogy hazamenjenek a babával, de nekünk nagyon kellemesen telt ez az 5 nap 4 éjszaka. Úgy alakult, hogy privát szobában tölthettük első közös napjainkat, éjjel nappal együtt. Csaba végig bent volt velünk – a tejfakasztót leszámítva – és rokonaink, barátaink jöttek minket meglátogatni minden nap. Kezdő szülőként a legalapvetőbb dolgok is újak voltak nekünk. A kórházban nagyon segítőkész volt a csapat, megmutatták az első öltöztetést, pelenkázást. A szoptatás sikerességéhez is nagyban hozzájárultak, szerencsére egyszer sem volt fájdalmam közben, a kisebesedést is megúsztam. 🙂

A hasam ment vissza napról napra, de azért messze nem úgy hagytam el a kórházat, mint Katalin hercegné. Az interneten látott képek teljesen kétségbe ejtettek, hogy szülés után egy héttel már mindenki úgy néz ki, mint várandósság előtt, én pedig nem tudom a régi nadrágjaimat felvenni. A gátsebem két hétig eléggé fájt, nehezen tudtam ülni. Ám utólag ez eltörpül amellett a mérhetetlen boldogság mellett, amiben már közel 11 hete benne vagyok, hogy ez sem marad meg olyan rossz emléknek.

Amikor hazaérkeztünk, akkor sem éreztük az „Akkor most hogyan tovább?” aggodalmat, magunkhoz képest nagy magabiztossággal álltunk az új helyzethez. Az etetés, alvás, fürdetés trióval teltek a napjaink.

Szülés után két hétig, minden este nagyon izzadtan ébredtem, a gátsebem fájdalma kimerített, így alig tűnt fel, hogy 39 fok fölé emelkedett a lázam a mellgyulladás miatt. Tisztában voltam vele, hogy ilyenkor bekeményedhet, csomósodhat a kismama melle, de nem tudtam, hogy az a feszülés amit érzek normális-e, vagy kellene vele kezdeni valamit. Hát kellett volna… Sok sok szopiztatás, masszírozás, és fejés után nagy nehezen lement a lázam. Csaba és a szüleim sokat segítettek ebben az időszakban, mert alig volt erőm.

Gyorsan eltelt az első egy hónap. Panna igény szerint szoptatott baba, így tényleg szimbiózisban töltjük a napjainkat. Az esték nyugodtak már az első napoktól kezdve. Ha felkel enni, akkor is visszaalszik rögtön utána. Persze volt egy két nehezebb éjszaka, de nagyon szerencsések vagyunk, mert vidám, kiegyensúlyozott baba.

Az egy hónapos státuszvizsgálaton is minden rendben volt szerencsére, szépen gyarapodott, fejlődött. A gyerekorvosunk – aki rokoni körünk tagja – minden felmerülő kérdésünkre segítőkészen válaszol és türelmesen elmagyaráz mindent, hívhatjuk bármikor, ami nagyon megnyugtató.

Nem szerettük volna túlaggódni a látogatásokat, de a letelt hat hét előtt, csak szüleink és Csaba testvérei jöttek vendégségbe családjukkal. Szüleim pedig ott segítenek ahol tudtak az elejétől kezdve.

A második havi összefoglalóval hamarosan jelentkezünk. 🙂

Írta: Méri-Molnár Tímea