Emberi feromonok – Szinkronizált menstruáció

Senki ne ijedjen meg a furcsa címet látva, mert érdekes témát boncolgat a cikk.
Kezdjük az alapoktól. A feromonok kémiai vegyületek, amelyek az apokrin (illat) mirigyekben termelődnek, és emberekben, állatokban egyaránt megtalálhatóak. Fiziológiai illetve viselkedésbeli választ hívnak elő a környezetben élő egyedekből, főként az ellenkező nemből.
Az állatvilágban a kommunikáció legfőbb formái, mivel szerepet játszanak a párválasztásban, szaporodásban, valamint segítik a terület megjelölését, társak felismerését stb. illatanyagok kibocsátása által. A rövid ideig tartó feromonoknak elsősorban jelző, riasztó hatásuk van.

Most tudósok bebizonyították, hogy az emberek is termelnek feromonokat, és reagálnak is rájuk. Hasonlóképpen meghatározzák a párválasztást, és hatnak a szexualitásra; „működik a kémia” szoktuk mondani. Az apokrin mirigyek a hormonális rendszer szabályozása alatt állnak, az emberi bőrben is találhatóak, de főként a hónalj, az emlő és a nemi szervek területén.Működésük a kamaszkorban erőteljesen „berobban”. A feromonokat laboratóriumi vizsgálatok során azonosították, és a leghatásosabb összetevőket leválasztották.
A San Franciscoi Egyetemen számos nő bevonásával, dezodor kísérlettel bizonyították ezeknek a vegyi anyagoknak a hatását a férfiakra. A női csoport felének feromon tartalmú dezodort kellett használniuk minden nap, míg a másik felének hagyományosat. A végeredmény döbbenetes volt. Azok a hölgyek akik feromon dezodort használtak, rengeteg figyelmet kaptak a férfiaktól, több közeledési kísérletről számoltak be a hagyományos dezodort használó nőkkel szemben. Mivel a feromonok stimulálják a hypotalamuszt, testi és lelki vonzalmat idéztek elő a férfiakban.
A feromonok nőkben és férfiakban egyaránt jelen vannak, irányítják a nemi viselkedésünket. Bár illatukat tudati szinten nem érzékeljük – hiszen szagtalanok – mégis az orrunk képes észlelni azokat. (Ugyan szagtalanok, de a bőrfelszínen a levegő baktériumaival érintkezve már érezhetővé válnak.)
Feromonokkal való kommunikáció nemcsak ellenkező nemmel, hanem azonossal is történhet. Példa erre a szinkronizált menstruáció, bár ezzel kapcsolatban a tudósok még nem jutottak közös nevezőre. Egyesek tudományosan bizonyítják létezését, mások azonnal megcáfolják. Állatkísérleteket végeztek már patkányokon, csimpánzokon, egereken, utóbbiakon 1955-ben Lee Boot. Összezárt nőstény egereket, és megfigyelte a peteérésüket, menstruációjukat, amelyek egy idő elteltével összhangba kerültek.
Funkciója az állatvilágban: ha a nőstények egyszerre válnak befogadóvá, a domináns hím nem tudja kisajátítani őket, így más hímekkel is érintkezhetnek.
De mi volna a szerepe az embereknél, talán evolúciós oka van, talán egymás iránti szimpátia, esetleg véletlen egybeesés? Egyesek szerint a ciklushossz eltérő mivolta miatt ez lehetetlen, csak bizonyos fokú egyidejűségről beszélhetünk.Mások szerint nagyon is létező fogalomról van szó. 1971-ben Martha McClintock összehangolt menstruációval kapcsolatos tanulmánya az amerikai „Nature” című lapban jelent meg. A harvardi pszichológusnő egyetemi kollégiumban együtt lakó nők menstruációját figyelte meg nyolc cikluson át, és megállapította, hogy egymáshoz igazodott a menzeszük (néhány napos csúszással).

Vallástörténeti tanulmányok is szólnak szinkronizációról.  A női ciklus és a hold ciklus összhangját már rég megfigyelték, innen ered a nők különleges kapcsolata a természettel. Számos kultúrában a Hold, a nőiesség a menstruáció szimbólumává vált. Az ősi törzsi szertartások, rítusok is a nők együtt menstruációihoz köthetők; ilyen módon áldoztak a „Hold istennőnek”, újhold idején.
Természetesen vannak, akik a Hold nőkre gyakorolt hatását is megkérdőjelezik. Így még nyitott a kérdés vajon van-e összehangolt menstruáció.

Molnár Ágnes