Így telt a júniusunk

Lassan kezdem utolérni magam a havi összefoglalóinkkal, így következő cikkünkkel elérkezünk a jelenlegi állapothoz. 🙂

Júniusban el kellett mennem laborba, illetve a terheléses vércukor vizsgálaton is túlestem. Az általános vérvételen minden rendben volt, mondta az orvosom, hogy meglepő, mert ilyenkor már sok esetben el szoktak térni az értékek. A terheléses cukor és inzulin vizsgálaton az inzulinszintem – úgy mint tavaly – most is ugrált, viszont a vércukorszintem teljesen rendben volt, és “tankönyvi” értékeket kaptam.

Ebben a hónapban is mentünk ultrahangra. Csaba dolgozott, így anyukám kísért el a vizsgálatra. Tavaly egyetlen egy alkalommal mentem egyedül kontrollra és akkor derült ki a rossz hír, így ennél a terhességnél nem is szeretnék “kísérő” nélkül érkezni.
A baba ekkor – a leendő nagymama jelenlétében – mutatta meg először ultrahangon, hogy kislány. Viszonylag későn, mert már a 24. hét körül jártunk. Szépen fejlődött és gyarapodott a  legutóbbi vizsgálathoz képest, és végre úgy mehettem ultrahangra, hogy már gömbölyödött a hasam. 🙂

Idén nem terveztünk külföldi utat, csak pár kisebb belföldi kirándulást, feltöltődést. Nőgyógyászomnak az volt a véleménye, ha nem muszáj, akkor ne utazzunk nagyon messzire, szeretne biztosra menni  és még csak esélyt sem adni valami rossz forgatókönyvnek.
Az idei nyaralásunk pár nap Orfű és pár nap Sopron  volt. Orfű inkább a pihenésről szólt, míg Sopronban és környékén elég sokat kirándultunk. Szerencsére – le is kopogom – gondtalan a terhességem, és igénylem a nem megerőltető mozgást. Az első trimeszterben elmaradtak a rosszullétek és a későbbiekben se volt semmilyen kellemetlenségem.

Június második felétől kezdett el fájni a csípőm, amikor alszom. Ébredés után kell kis idő, amíg elmúlik ez a kellemetlen állapot és ugyanúgy tudom folytatni a napomat, mintha mi sem történt volna. 🙂 Amíg jól esik, szeretnék aktív maradni és sokat jönni menni. Nem vagyok az az otthonülő típus. Persze néha jól esik csak filmezni vagy olvasni, de amikor szép kint az idő, nincs szívem a négy fal között maradni.

Tudom, hogy hivatalosan lehetne vízbe menni, főleg természetes fürdőhelyekre, de nekem ez idén nyáron kimarad. Próbálom azt követni várandósságom alatt, hogy csak olyan dolgokat eszem, iszom és csinálok, amin utána nem aggodalmaskodom, hogy vajon ártott-e a babának vagy nekem. Így a nagy hőségek ellenére sem mentem strandra, mert úgy gondolom, csak feszélyezett volna, hogy esetleg elkapok valamit. Nem ittam egy korty alkoholt sem, pedig tudom, hogy sok kismamának – kis mennyiség – belefér. Igyekszem változatosan táplálkozni, viszont az édességet az elejétől kezdve nagyon kívánom, ami annyira nem szokatlan, mert terhességem előtt is édesszájú voltam. Próbálom gyümölcsökkel, vagy egészséges alternatívákkal kiváltani a desszertet.

Ti mennyire voltatok megengedőek magatokkal várandósságotok alatt?

Írta: Méri-Molnár Tímea
Fotó: Molnár Anikó