Így telt az augusztusunk

A július végét “orvoslátogatással” zártuk, a következő időpontunk pedig csak szeptember elején esedékes, így ez egy nyugodt hónapnak ígérkezett.

Elkezdtük csinosítgatni otthonunkat. Csaba minden szobát kifestett, valahol csak tisztasági festésre volt szükség, valahova pedig vittünk egy kis színt, hogy megtörjük a fehér falak egyhangúságát.
A leendő gyerekszobával kezdtük. A festésen túl vettünk új padlót és két pasztell rózsaszín szőnyeget is, ha már kislány… 🙂 Miután elkészült, elmentünk nézelődni babakocsit, kiságyat, kiegészítőket, stb…
Döbbenten konstatáltuk, hogy azt se tudjuk, mikre kell figyelni pl. egy babakocsi vásárlásánál, és jóval nagyobb volt a választék, mint mi azt hittük. Milyen legyen a kereke? Hány részből álljon? Mi a reális ár? Milyen színű legyen? Még a boltból felhívtunk számunkra hiteles szülőket, mit tanácsolnak, miket érdemes figyelembe vennünk, mi az amit szükségesnek éreznek és mi az ami náluk felesleges volt.
Szerencsére a fontos kérdésekbe mindig egyetértünk Csabával, így miután megkaptuk a kellő információt, rögtön megtaláltuk azt a babakocsit, amiről mindketten úgy gondoltuk, tökéletes választás. Ez persze majd csak használat közben derül ki. 🙂

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rokonok és barátok rengeteg babaholmit ajándékoztak nekünk, használtan és újonnan is.
Kaptunk listákat, miket és honnan érdemes beszerezni a baba érkezésére, és miket pakoljak össze a kórházba magamnak és kislányunknak egyaránt.
Igyekeztünk haladni a beszerzésekkel, hogy ne az utolsó hetekben kelljen rohangálni, ki tudja, mennyi energiája lesz az embernek már akkor.. 🙂
Szüleim is nagy támogatást nyújtanak egész várandósságom alatt, így a vásárlásban is segítségemre vannak, akár együtt megyünk el nézelődni, akár külön.

A babaruhák már a szekrényben sorakoznak. Mosásukat, vasalásukat viszont szeptemberre hagyom – anyukám segítségével – mert az augusztusi melegben voltak napok, amikor szinte megmozdulni sem volt kedvem.

Bár az volt a terv, hogy ebben a hónapban nem kell a kórház közelébe se mennem, egyszer mégis úgy döntöttünk, bemegyünk. Augusztus végén megláttam 1-2 pici csepp vért a wc papíron. Hívtam a védőnőt, aki azt tanácsolta, az orvosommal konzultáljak. Hívtam a nőgyógyászunkat, ki volt kapcsolva. Hívtam a szülésznőt, aki mondta, figyeljem magam, de aggodalomra semmi ok, ha minimális mennyiségű vér volt és csak egyszer fordult elő. Természetesen ha változás lenne, akkor érdemes megnézetni. Nem jelentkezett újra a piros szín, mi mégis úgy döntöttünk, hogy inkább bemegyünk megnézetni, tényleg minden rendben van-e.
Zárt volt a méhszáj, ultrahangon minden rendben volt és a vizeletem lelete is teljesen negatív lett.

Mint kiderült nőgyógyászunk két hétig biztos, betegállományban lesz, addig más orvosok helyettesítik. Szerencsére mindenki nagyon kedves és profi, így ezen sem aggódunk egy percet sem.

Várhatóan és remélhetőleg már csak egy havi összefoglaló van hátra a terhességemből, mert október elejére vagyok kiírva. 🙂 Beléptünk az utolsó hónapba, ami egyszerre tölt el izgalommal és az újdonságtól, ismeretlentől való félelemmel is. Szeptemberi összefoglalóval hamarosan jelentkezem.

Írta: Méri-Molnár Tímea
Fotó: Molnár Anikó