Miért számít a kor?

Azt hiszem, ezt a témát senki sem szívleli, pedig fontos. Manapság nem a „majd csak lesz valami” -korát éljük, gyermeket szülni a „semmibe” nagy felelőtlenség, a mi generációnk már nagyrészt tervezett terhességekben utazik. A semmiből valamit csinálni pedig nem kis munka, és legfőképp nem kevés idő. Így mire a gyermekvállalásra kerül a sor, sok pár már átlépi a bűvös negyvenet és bizony, a szakemberek sem mind fogadják ezt pókerarccal- nem mintha itt hibáztatni kellene vagy lehetne bárkit is.

Ha megfigyeljük a mellékelt ábrát (cikk alján), könnyen észrevehetjük a folyamatos és nagy ugrást, főleg az első gyermek születésére vonatkoztatva. 2016-ban ez a kor már 29,6 év volt Magyarországon, és folyamatos emelkedést mutat. De miért szeretik kevésbé a szakemberek a későbbi gyermekvállalást, miért kell több teszt és miért csökkent a termékenység?

A felfedezés, miszerint a termékenység a kor előrehaladtával csökken, egy különleges népcsoporttól, a hutteritáktól, pontosabban a megfigyelésükből származik. Ez a népcsoport az 1870-es években vándorolt ki svájcból az észak-amerikai kontinensre, jellegzetességük, hogy nagyon nagy családokban élnek, csak egymás között házasodnak és nem védekeznek- a nők egyik gyerek után szülik a másikat. Őket megfigyelve jutottak arra a következtetésre a (brit?) tudósok, hogy a kor előrehaladtával igenis csökken a termékenység, a fertilis kor végét pedig 40,9 évre tették, tehát innen jön az a bűvös negyevenes. A mai álláspont szerint 30 év fölött minden évben 3,5%-kal csökkent a teherbeesés valószínűsége. Hangsúlyoznám, hogy nincs két egyforma ember, hallani olyanokról is, hogy egyes nők 60 év fölött szülik az első gyermeküket. Ember tervez…

Amellett, hogy csökken a teherbeesés valószínűsége, a vetélés valószínűsége annál nagyobb, minél idősebb az ember. Ennek oka főként a kromoszómákban keresendő. A legutóbbi cikkben volt szó arról, hogy a nők petefészkében már a születés pillanatában jelent vannak a petesejtek, amik a szaporodás pillanatáig szintén öregszenek, ezen nem segíthetünk. Minél több idő telik el a petesejt megtermékenyüléséig, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kromoszómahibák keletkeznek a megtermékenyülés során, azt pedig tudjuk, hogy az összes vetélés 2/3-a kromoszómarendellenességek miatt történik, a korai vetélések esetén még nagyobb arányról van szó. Nos, a 20-as éveinkben 12-15% a vetélés valószínűsége, 40 éves korra a petesejtek elöregedése miatt ez 50%-ra nő…De egyes szindrómák lehetősége is megnő, például a Down-szindrómáé. Ez, azt hiszem magyarázatul szolgál a több vizsgálatra a terhesség folyamán.

Érdekes lehet tudni, hogy a legtöbb sikeresen végződő asszisztált terhességet a petesejt donáció adja- ez is magyarázatul szolgál arra, hogy nagyrészt a petesejtek öregedése felelhet (nőkben!) a meddőségért a kor előrehaladtával.

De honnan tudhatjuk, hogy állunk a petesejtjeink korával? Két dolgot szoktak megnézni a szakemberek, az egyik az AMH (Anti-Müller hormon), a másik pedig az FSH. Az AMH-t az „élő” petesejtek termelik, fiatal nőkben, akiknek sok megtermékenyíthető petesejtjük van még raktáron magasabb lesz az AMH szintjük, a kor előrehaladtával ez úgy csökken, ahogy fogynak a petesejtjeink. Az FSH nevű hormon pedig a peteérésért felel, a kor előrehaladtával nő a szintje, ahogy egyre kevesebb megtermékenyíthető petesejt marad raktáron. Fiatal nőkben is előfordulhat magas FSH szint, ha nem megfelelő a petesejtek minősége, de egyéb okai is lehetnek az emelkedésének.

Végezetül, pár idézet a Bibliából, ami ide vág, és szintén magyarázhatja a bűvös negyvenet- lehet valakinek így szimpatikusabb:

„Izsák pedig negyven esztendős vala, a mikor feleségűl vette Rebekát… és könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége.”

„Nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten előrehaladott korúak voltak… Ekkor megjelent neki az Úr angyala… s így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni.”

Ambrus Flóra