Nemek aránya

Az első gyermek születésekor, titkon a legtöbb szülő saját nemét várja, talán mert azon a terepen mozog biztosabban. Az utód neme már a fogantatás pillanatában eldől, ami az apán múlik. Nézzük, hogy is alakul ez.

Egy nő minden petesejtje X ivari kromoszómát hordoz, míg a hímivarsejt X-et, vagy Y-t. Amennyiben X termékenyíti meg a petesejtet lány (XX), ha Y akkor fiú (XY) fog születni.
Minden ember teste egyetlen sejtből, a megtermékenyített petesejtből (zigóta) fejlődik ki. Ebből alakul ki a több milliárd sejtből álló, mindenki mástól különböző testi, és lelki tulajdonságokkal bíró emberi szervezet. A zigóta sejtmagja tartalmazza az összes információt, amely szükséges ennek a rendkívül bonyolult szervezetnek a létrehozásához. A sejtmagban található az örökítőanyag, a DNS (dezoxiribonukleinsav), amely meghatározza az élőlény tulajdonságait.
A megtermékenyített petesejtek 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a fejlődő embrió pusztulását okozza. A terhesség alatt különböző periódusban, és változó arányban halnak el a fiú és lány magzatok. Az első két hét során a fiúk, a következő négy hónapban a lányok, majd ismét a fiúk.
Ha a nem megfelelő kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, rendellenességek alakulhatnak ki (pl. Down-szindróma stb.)

A sejtosztódás (meiózis) első osztódási fordulójában a homológ kromoszómák (a kromoszómapár apai illetve anyai eredetű tagjai) véletlenszerűen válnak szét, ezáltal a szülő nagyanyai és nagyapai eredetű kromoszómái eltérő arányba kerülnek. Tehát a szülői és nagyszülői örökítő tényezők változó arányban találhatók a szaporítósejtek magjában.

A Homo sapiens, vagyis az ember genomja (az egyed teljes örökítő információja), 23 kromoszómapárból, és kb. 3 milliárd DNS bázispárból áll. 24 különböző féle kromoszóma van, 1-22 autoszóma, és kétféle gonoszóma (X, Y). A testi sejtek minden autoszómából tartalmaznak egy példányt mindkét szülőtől, illetve egy X kromoszómát az anyától, és X-et vagy Y-t az apától. Így jön ki az emberi 46-os kromoszómaszám, amiből 44 a férfiakban és nőkben megegyezik.

Az X és Y nemi kromoszómát hordozó hímivarsejtek aránya 50-50% és ez minden ivarosan szaporodó állatra is igaz. Azonban a nemek aránya nem egyezik meg.
Magyarországon fiúszületési többletről beszélhetünk, mert 100 lány születésére jut 106 fiú. A születéskor keletkezett fiútöbblet idővel kiegyenlítődik, majd 40 éves kor felett nőtöbbletről számolnak be a kimutatások. Mivel a férfiak halandósága nagyobb, ezért az idősebb korúaknál egyértelműen a nők vannak többségben.
Világviszonylatban ez úgy alakul, hogy a fejlődő térségekben férfitöbblet figyelhető meg (pl. India, Szudán, Afganisztán, Nigéria stb.). Ezzel szemben a fejlett országokban nőtöbblet van, és a népességük elöregedő, valamint csökkenő a születésszámuk (pl. Oroszország, USA, Európa legtöbb országa, köztük Magyarország stb.).

A nemek arányát négy fontos tényező befolyásolja szerte a világon, ebből az első a fiúszületési többlet. A második a két nem halandósági különbsége, jellemző a férfiak korral növekedő magasabb halandósága. Harmadik a háborúk befolyása a népességre, mert ezekben a térségekben nőtöbblet alakul ki. És végül erőteljesen hatnak a vándormozgalmak is, mivel a befogadó helyeken férfitöbblet, a kibocsátó helyeken nőtöbblet figyelhető meg.
A világ népessége 2012 adatok alapján több mint 7 milliárd főre gyarapodott, és az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re elérheti a 9 milliárdot.

Molnár Ágnes